Igen: jogában áll a mindenkori hatalomnak “megreformálni” az oktatást. Ahogy a mostaninak jogában áll, ugyanúgy a régebbieknek is megvolt ez a lehetősége.
Lehet tandíjat kiróni, önállóságot korlátozni, csókosokat az intézmények nyakára ültetni, vagy éppen kivéreztetni egyes területeket, ezt mind meg lehet csinálni, akár törvényesen is.
De az a vezetés, amelyik ezt tényleg megcsinálja, őrültséget követ el. Mindegy mivel magyarázza, amit művel. A diplomások számának csökkentése, az állampolgárok iskolaalapítási lehetőségeinek korlátozása (sőt: ‘de facto’ megszüntetése), az alapfokú oktatás uniformizálása, a központosítás otromba erőltetése mind a mi magyar közösségünk rugalmasságának elvesztésével jár együtt.
A rugalmasság, azaz a váratlan nehézségekre való jó reagálás képessége nélkül pusztulásra vagyunk ítélve ebben a fénysebességgel változó nagy világban.
Úgy néz ki, a magyar társadalom jelenleg a befagyást, a törékenységet, a szétporladást választja.
Ne rázd a fejed! Itt már minden iskola egy szóra mozdul, egy hangra fordul. Minden egyetem egyetlen kéztől várja a fennmaradását épphogy biztosító alamizsnát. Egyetlen tényező kicsinyes akaratán múlik sokak egzisztenciája. Minden gyerek és fiatal jövője egy külső, cseppet sem barátságos tényezőtől függ… Ez a baj.
Nyilvánvaló, hogy Magyarországon ez nem izgat túl sok embert. Aki érti, amit mondok, fusson, amíg csak teheti!
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://fussonkimerrelat.blog.hu/api/trackback/id/tr345571581
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.